Felsőoktatás fogyatékossággal

Magyarországon nem éppen idilli annak a helyzete, aki fogyatékossággal élőként felsőoktatási tanulmányokba vágja a fejszéjét. A MEOSZ által 2020 végén végzett kutatás néhány pozitívum mellett jó néhány hiányosságra hívja fel a figyelmet.

A fogyatékossággal élők helyzete a felsőoktatási intézményekben

Pozitív változások:

  • hallgatótársak elfogadóbbak, kevesebb az előítélet;
  • esélyegyenlőségi irodák segítik a fogyatékkal élő hallgatók mindennapjait;
  • hallgatói létszám lassú növekedése (2013 és 2019 között általánosságban a hallgatói létszám egyre csökkent, de a fogyatékossággal élők száma 1652-ről 2645-re nőtt);
  • a felsőoktatásban résztvevők jogai erősödtek (legalább papíron);
  • ugyan nagyon korlátozottan, de segítséget is tud néhány felsőoktatási intézmény nyújtani (hallgatótársak anyagi ellentételezése mellett, esélyegyenlőségi irodák alkalmazottai, támogató (külső) szolgálat alkalmazottai, oktatók, önkéntesek bevonásával nyújtják a segítséget, de kizárólag az oktatás helyszínén és ideje alatt);
  • érzékenyítő programok elterjedése;
  • kutatás tárgya lett ez a téma. A kutatás eredménye ITT elérhető.

További fejlődés a következő területek kellene elérni:

  • sokan nem merik felvállalni fogyatékosságukat a hátrányos megkülönböztetés miatt (a felvételi eljárásban fogyatékosság miatt többletponthoz jutók nem jelennek meg később fogyatékos hallgatóként a statisztikában)
  • akik elkezdik tanulmányaikat, azok közül is sokan lemorzsolódnak;
  • személyi segítők számának növelése és ellátható feladatkör tágítása (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62. § 2. bekezdés g. pontja szerint)
  • oktatók attitűdje nem megfelelő a fogyatékossággal élőkkel szemben;
  • viták rendezése a tantárgyi kedvezményekről (szóbeli-írásbeli megnyilvánulás, többlet idő, gyakorlati tevékenységek kiváltása, stb)
  • fogyatékossággal élő hallgatók száma nem éri el azt a százalékos arányt, amelyet a népességben képviselnek;
  • akadálymentesség a felsőoktatási intézményekben és kollégiumokban;
  • könyvtárak, kötelező gyakorlat helyszíneinek megközelíthetősége;
  • esélyegyenlőségi irodák kapacitásának (munkaerő és anyagi forrás) bővítése.

Ugyan már nem az Európai Unió tagja Anglia, de ott a kerekesszéket csak alkalmanként használó felsőoktatásban résztvevő diák számára a kollégiumban akadálymentes szobát és személyi asszisztens biztosítanak. Az oktatásban való részvételt azzal is könnyítik, hogy a fogyatékossággal élőnek olyan informatikai eszközt és programot biztosítanak, amely felveszi az óra anyagát, majd jegyzetet készít belőle. A dolgozatok, vizsgák anyagát pedig diktálás alapján a számítógép rögzíti.

Magyarországon ma a felsőoktatás elérhető a fogyatékossággal élő fiatalok számára, de a tanulmányaik elvégzéséhez sokkal több időre, (az akadálymentes közlekedés, épületen belüli mozgás, kiegészítő helyszínek elérése mind hosszabb idő) sokkal több családi támogatásra (szállítás és önellátási feladatokban való segítség) és anyagi befektetésre (akadálymentesség megteremtése, informatikai eszközök, programok, segítők kifizetése) van szükségük, mint fogyatékossággal nem rendelkező társaiknak. Ráadásul több konfliktushelyzetre kell felkészülni mind a hallgatónak, mind az érte kiálló társaknak, családtagoknak.

További híreink

hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!